Költői képek és alakzatok

Metonímia: két fogalom közötti érintkezésen alapuló szókép.

Két része a fogalmi sík (kifejezendő) és a képi sík (kifejező).

1. Helyettesítés, névcsere: csak a kifejező, képi sík van meg (mindig egytagú, azaz csonka)
2. A kifejező felidézi a kifejezendő tartalmát, azaz annak értelmében használjuk.
3. A névcsere azonos jelentésmezőben lévő szavak közt megy végbe.

Példák: Az egész falu azt beszéli.

            Az a borzalmas XX.század.

            A létszám öt fő.

            Egy vasam sincs.

A két fogalom érintkezése lehet:

• Térbeli érintkezés
• Időbeli
• Anyagbeli
• Ok-okozati
• Rész-egész érintkezés: a logikai értelemben vett fogalmat felcserélem a fajta- fogalmával, vagy az egyes számot a többes számmal cserélem felðszinekdoché.

Metafora; (gyűjtőfogalom): két különböző jelentésmezőbe tartozó fogalom azonosítása hasonlóságuk alapján.

• Megszemélyesítés
• Szinesztézia
• Allegória (szimbólum)

Két fajtája lehet:

5. Kifejtett (teljes) metafora: megvan a fogalmi és a képi sík is. Azonosító- azonosított grammatikai formában van. Ilyen pl.az alany-állítmány viszony, birtokos-birtok viszony (példa: Haja deres erdő.)
5. Kifejtetlen (csonka) metafora: az egyik tag, a fogalmi sík hiányzik. Metonímiára hasonlít (példa: Fa leszek ha fának vagy virága).

Megszemélyesítés (perszonifikáció): a tárgyaknak, fogalmaknak a képi síkján élőlények, növények, állatok jelennek meg. A növény, állat…emberként jelenik meg (példa: Beszél a fákkal a bús őszi szél.)

Allegória: a megszemélyesítésnél szűkebb, hagyományosabb. A fogalmi síkon elvont fogalom van, a képi síkon ember vagy állat. Egy elvont fogalom megszemélyesítése tulajdonnévi írásmódot von maga után (példa: Szabadság, Igazság, Haza)ðerkölcsi fogalmakat személyesít meg.

Szinesztézia (összeérzés): különböző érzékelési területeket kapcsol össze (példa: Lila dalra kelt egy nyakkendő). 

Szimbólum: jelkép, valaminek az ismertető jele. Két sík: csak a kifejező van meg. Lehet gondolat, eszme, érzés, aminek a kifejezője a tárgy, szín vagy forma. Létrejöhet metonímiából (ekkor az érintkezés az alapja), metaforából (akkor pedig hasonlóság az alapja). Metaforikus szimbólum például a gyűrű; metonímiás pedig a lánc.